Mi minősül „svájci gyártmányúnak”?

Nagyon szigorú előírások vonatkoznak arra, hogy milyen órát lehet „svájci gyártmányúnak” tekinteni.

    A svájci óraipar világszínvonalú hírneve nagyrészt a stabil minőségből és a megbízható teljesítményből fakad, amelyet az órakészítők generációi bölcsességükkel és kemény munkájukkal érdemeltek ki. A svájci óraipar nagy jelentőséget tulajdonít a márka- és származási jelölések használatának, lehetővé téve, hogy a márka hatása és a „Swiss Made” vonzereje kiegészítse egymást, a legjobb minőségi garanciát nyújtva a fogyasztóknak. Bár a „Swiss Made” címke fényt ad a svájci óraiparnak, elkerülhetetlenül problémákat is okoz – a „Swiss Made” a globális óraipar egyik leggyakrabban jogtalanul használt címkéjévé vált. A hamisított termékek súlyos károkat okoztak a svájci óraiparnak, ami nemcsak az eladásokat érinti, hanem a svájci órák általános megítélését is rontja. A becslések szerint ez a veszteség évente 8 millió svájci frankot tesz ki.

    A „Swiss Made” jelölés védelme a svájci óraipar fontos feladatává vált. A Svájci Óraipari Szövetség erőfeszítései révén Svájc 1992 8 28-án hatályba léptette a „Védjegy- és származási jelölés védelméről szóló törvényt”, amely megerősítette a nem megfelelő termékekre vonatkozó polgári jogi szankciókat.Svájciórák számárahogy megerősítsék a nem megfelelő termékekre vonatkozó polgári és büntetőjogi szankciókat. A svájci vámhatóságok szintén szigorúbb felügyeletet gyakorolnak az órák importja, exportja és újraexportja felett. Ugyanebben az évben az óraszövetség megfogalmazta a „Svájci név használatáról szóló rendeletet

    Swiss made: Az órák „svájci” nevének használatát szabályozó svájci rendelet 1. cikke szerint egy óra külsején csak akkor szerepelhet a „Swiss made”, „Swiss” vagy más, a „Swiss” szót tartalmazó kifejezés, ha megfelel mindhárom feltételnek: a szerkezet svájci; az összeszerelés Svájcban történt; és a gyártó a végső ellenőrzést Svájcban végezte el.

    Svájci szerkezet: Az órák „svájci” elnevezésének használatát szabályozó rendelet 2. cikke szerint a svájci szerkezet meghatározása a következő: Svájcban szerelték össze; végső ellenőrzése Svájcban történt; és az összeszerelési költségeket leszámítva a svájci alkatrészek értéke eléri az alkatrészek teljes értékének legalább 50 százalékát. Ha a szerkezet svájci gyártmányú, de a teljes órát nem Svájcban szerelték össze, a „svájci” megjelölés csak a szerkezet egy alkatrészén tüntethető fel. Az óra külső részén kizárólag a „mouvement suisse” vagy „Swiss movement” felirat szerepelhet. A rendelet 3. cikke előírja, hogy a „movement” szót teljes egészében, rövidítés nélkül, valamint a megelőző „Swiss” szóval azonos betűtípussal, méretben és színben kell feltüntetni.

    „Swiss Quartz” jelölés: Ezt a jelölést csak svájci eredetű órák használhatják; azok a nem svájci órák, amelyek svájci kvarcszerkezetet tartalmaznak, nem jogosultak a használatára.

    „Swiss parts” jelölés: Ez a jelölés akkor használható, ha az óraszerkezet alkatrészei svájci gyártmányúak, de az összeszerelés külföldön történik. Azonban ez kizárólag a szerkezeten jelenhet meg, és semmilyen körülmények között nem használható az óra külső részén.

    Svájci szerkezet: A „Svájci név használatáról szóló rendelet” 1992. cikke szerint

    A Svájci Óraipari Szövetség 2007 6. 28.-én tartandó közgyűlésén szavazni fog egy új javaslatról, amely tovább szigorítaná a „Swiss Made” címke használatára vonatkozó szabványokat. A javaslat elsősorban a svájci órákat és azok szerkezeteit érinti: az órák esetében a gyártási érték legalább 80%-ának Svájcból kell származnia a mechanikus óráknál, és legalább 60%-ának az elektronikus óráknál. Továbbá a műszaki és prototípus-tervezést is Svájcban kell elvégezni. A szerkezetek tekintetében az alkatrészek értékének legalább 80%-át Svájcban kell előállítani, az elektronikus szerkezetek esetében pedig ez az arány 60%.

    Továbbá a műszaki és mintatervezést Svájcban kell elvégezni. A javaslat emellett szabályozza a svájci alkatrészeket és a svájci összeszerelést is. Az új javaslat bevezetésének célja a „Swiss Made” márka védelme. Ez az új javaslat nemcsak a teljes svájci óraipar érdekeit érinti, hanem más országok óraiparával való együttműködést is magában foglalja. A középkategóriás és standard svájci órák gyártói ázsiai helyszínekről, például Hongkongból szerzik be az alkatrészeket; ha a „Swiss Made” használatára vonatkozó szabványokat szigorítják, kénytelenek lesznek több svájci gyártású alkatrészt felhasználni, ami következésképpen növeli a gyártási költségeket.

    Jacques Duchêne úr, a Baselworld kiállítói bizottságának elnöke és a Svájci Óraipari Szövetség alelnöke a svájci „L'Hebdo” magazinnak adott interjújában nemrégiben kijelentette, hogy bizonyos svájci óragyártók elsősorban Ázsiából importálnak árukat, hogy azokat „Swiss Made” késztermékekké szereljék össze, ami kárt okozott a teljes svájci óraipar fejlődésének, és ez a helyzet nem folytatódhat. 2006-ban a 137 milliárd svájci frank értékű svájci óraexport 80%-át a csúcskategóriás órák tették ki. A csúcskategóriás órák közvetlenül vagy közvetve ösztönzik a közép- és alsókategóriás órák eladását a nemzetközi piacon. Az új „Swiss Made” szabványok arra ösztönzik az óragyártó cégeket, hogy tengerentúli gyártóüzemeiket helyezzék vissza Svájcba, elősegítve ezzel a svájci gazdaság fejlődését. A meglévő „Swiss Made” szabványok miatt a csúcskategóriás órák hajlamosabbak a hamisításra. Becslések szerint évente világszerte 4 millió hamis svájci óra készül, miközben az eredeti svájci órák termelése mindössze 2500 millió. Az eredeti órák gyártása súlyos károkat szenvedett. Jacques Duchêne úr elkíséri a gazdasági minisztert Kínába és Vietnamba 2007 7, hogy megvitassák az órahamisítás kérdését mindkét ország kormányával.